- “Johnny bácsi!!!!!!!”- ront be SZIGMA széles mosollyal ámde kopogás nélkül a 4-es szoba ajtaján. Az üvöltés hatására a fotelben üldögélő Vitya bácsi öléből felpattan egy csini kis nővérke és vadul igazgatni kezdi a feszes fehér uniformist, Vitya bácsi pedig maga elé kap egy pokrócot az ölébe.

- “És rögtön szóljon, ha megint felállna…a fotelből.”- mondja a nővérke Vitya bácsinak és szemlesütve kisurran SZIGMA mellett az ajtón. SZIGMA megcsodálja a kecsesen ringatózó hátsót majd becsukja az ajtót.
- “Na de Vitya bácsi!”- mondja SZIGMA vigyorogva.
- “Szevasz, fiam! Pocsék időzítés, mint mindig.”- morogja Vitya bácsi.
- “Elmenjek? Vagy inkább maga ment volna el? A csaj így is elment.”- élcelődik SZIGMA az öreg nyomorán, pedig tudja, hogy az öreg bosszúálló fajta.
- “Azt hittem, sose látlak többet. Mi történt Moszkvában? Hogy-hogy élsz még? És egyáltalán, mit keresel itt? Mi van a CIA-val? Ott is lebuktál?”
- “A CIA-nál lebukni, ugyan már! Hetek óta KGB-s egyenruhában hírszerzősködök Langley-ben és senki le se sz@rta. Jó, páran likvidálni akartak, de ez egy ilyen szakma.”
- “Momentán meg tudom őket érteni. De mi történt Moszkvában?”
- “Húúú, az egy kemény sztori! Az úgy volt, hogy a tiszti bálon valaki meghúzta Besugov feleségét. Hogy ki volt az, azt most ne feszegessük. A lényeg, hogy Besugov valahogy rájött, de nem tudta kiszedni az asszonyból, hogy ki volt az, úgyhogy bemószerolta az elhárításnál azt a 3 embert, aki táncolt a nővel, hogy a CIA-nak dolgoznak. És beindult a gépezet, kínvallatás meg minden.”
- “Ki vallatott? Bemosov?”
- “Brutalov.”
- “Ismerem, jó szakember.”- bólogat elismerően Vitya bácsi.
- “Nekem mondja? Még mindig sajog az állkapcsom, ha steak-et eszem.”
- “Ne egyél steak-et, fiam! Probléma megoldva. Amúgy se jó a koleszterinszintnek.”
- “Hát nem a koleszterinem miatt aggódtam a kínvallatás alatt. Volt ott minden, mint karácsonykor, verés, elektrosokk, drogok, de bármit is csináltak, én csak azt üvöltöttem, hogy “KGB-ügynök vagyok!””
- “Mert hát az is vagy, fiam. Nem mondtad nekik, hogy KGB-s vagy, akit mi építettünk be a CIA-hoz, akik beépítettek a KGB-hez?”
- “Dehogynem. Azt hitték, hogy duplacsavarral próbálkozom, merthogy a KGB-nél semmi nyoma nincs a Szigma-programnak, mert valami csőtörés miatt tönkrementek az akták az archívumban. Ilyen baromság is csak a Szovjetunióban történhet! Milyen hülye tervez WC-ket egy archívum fölötti emeletre?”
- “Biztos az épület keleti blokkjában volt. A keleti blokkban mindig ömlik a sz@r, fiam, hozzászokhattál volna.”
- “Hagyjuk a politikát, Vitya bácsi!”
- “És Mentorov? Ő is benne volt a programban, ő igazolhatott volna.”
- “Hát, az egy másik igazán szomorú történet. Az egyik katonai reptér melletti erdőben találtak pár tartálykocsi kerozint elrejtve. Mivel azt hitték, hogy ő lopta el, kivégezték.”
- “Micsoda veszteség!”
- “Nekem mondja, Vitya bácsi? Egy évig gyűjtögettem azt a kerozint!”
- “Hát ezt jól besz@ptad, fiam! Mi volt aztán?”
- “Amikor Brutalov nem tudott megtörni, személyesen Kinyirov tábornok vett kezelésbe.”
- “Huhh, körömletépés, spanyolcsizma?”
- “Rosszabb…”
- “Csak nem…???”- kérdi rémülten az öreg.
- “De. Finomfőzelék.”
- “Baszki, én 3 nap alatt megtörtem volna. Te meddig bírtad?”
- “Egy hónapig zokogva ettem azt a szemetet és egyfolytában azt üvöltöttem, hogy “Dehát én KGB-s vagyok!” Mint később kiderült, fogadásokat kötöttek, hogy meddig bírom és mindenki elbukta, 3 hétnél többet senki nem adott. Ezután átvittek a Taknyos Pingvin szigorított fegyintézetbe, ahol pár lebukott CIA-ügynököt is őriztek. A következő fogolycserénél meg engem is kivittek a reptérre és Kelet-Berlinbe vittek, ahol átadtak az amcsiknak. Így kerültem vissza Langley-be.”

- “Csoda, hogy élsz, fiam. Kinyirov kezeiből még senki nem került ki élve.”
- “Egy kicsit csalódott is vagyok. Hát hová lett a következetesség, az elvek? Mi lesz így a szocializmussal?”
- “Azért meg ne sértődj már, hogy életben hagytak! Inkább bökd ki, hogy minek köszönhetem a látogatást!”
- “Olyan rég láttam már Vitya bácsit, gondoltam meglátogatom. Nem jöttem ám üres kézzel, egy kis apróság!”- mondja SZIGMA és átnyújtja a hatalmas, Liderinnel telepakolt táskát.
- “Azanyját, nem apróztad el, fiam! Már kezdett kifogyni a készletem. De minek hoztál nekem nyalókákat?”
- “Nem magának hoztam, hanem a nővérkéknek, hogy ne jöjjenek ki a gyakorlatból.”
- “Nagy ajándék, nagy kérés. Jó nagy baj lehet. Mibe keveredtél már megint? És hagyjuk a porhintést, térj a lényegre!”
- “A mieink rakétákat akarnak szállítani Kubába.”
- “Tudom, fiam, olvastam a Pravdában. Mi ezzel a baj?”
- “Vitya bácsi, ki fog törni a 3. világháború!!! Ez rohadt nagy gáz!!!”
- “Fiam, a Szovjetunió győzedelmeskedni fog, minden amiért eddig küzdöttünk, végre értelmet nyer. Az imperializmus elbukik és mindenütt szocializmus lesz, a Föld lesz majd a Vörös Bolygó.”- mondja átszellemülten, a távolba révedve Vitya bácsi.
- “Ne hülyéskedjen már, Vitya bácsi! Van már vörös bolygó: a Marx, izé…Mars. De hagyjuk a gasztronómiát vagy minek hívják, sokkal fontosabb a világbéke!”
- “Világbéke??? Tán valami szépségkirálynő meghülyített? Vagy a kínzás ment az agyadra? Hidegháború van, fiam és nekünk a szocialista ideológiát kell szem előtt tartanunk!”
- “Ideológia, mi? Hagyjuk már! Maga is inkább egy floridai nyuggerotthonban kúrogatja az ápolónőket ahelyett, hogy egy moszkvai szolgálati garzonban vegetálna. Lefordítom akkor a helyzetet, hogy megértse: a szovjet rakéták Kubából pár perc alatt elérik az amerikai célpontokat. És most mondom, hogy az első, amit szétlőnek, az Florida lesz. És akkor nincs többé se Happy End nyuggerotthon, se Vitya bácsi, se nagycsöcsű nővérkék! Az új, 1 Megatonnás töltetek után egy porszem se fog maradni. Hát ez a rohadt nagy helyzet és ezért kell megakadályoznunk a szállítást!”
- “Most az egyszer igazad lehet, fiam! A világbéke tényleg mindennél fontosabb!”- realizálta végre Vitya bácsi a helyzet komolyságát. Hiába na, SZIGMA megmondta, a lényeg a megfelelő motiváció.

- “De miért Te és én? Az amerikaiak nem tudják ezt lemeccselni? Ott van a CIA meg a NATO, egy valag pénz, rengeteg ember, töménytelen fegyver, oldják meg!”
- “Hogy miért mi, Vitya bácsi? 1 millió okot tudnék mondani.”- mondja SZIGMA és kinyitja az öreg előtt az egyik I love CIA feliratú táskát. “Na jó, nem egészen 1 millió, voltak költségeim, repülővel jöttem, meg a Liderin, ugye…de a lényeg, hogy ha segít, magáé a fele.”
- “Szóval a CIA csak úgy kifizetett neked 1 millió dollárt, hogy megmentsd a világot?”
- “Hát, kicsit győzködni kellett őket, de végülis igen.”
- “Aham. És a másik táskában mi van?”- kérdez rá rutinosan az öreg róka.
- “Abban csak a ruháim vannak.”- mondja SZIGMA ártatlan arccal és előhúzza a táskából az usánkát, persze gondosan ügyelve, nehogy az öreg meglássa a pénzt.
- “SZIGMA fiam, mi volt a legelső és legfontosabb szabály, amit tanítottam?”
- “A duplacsavar mindig működik és védhetetlen.”
- “Az a második volt, hülyegyerek! Mi volt az első?”
- “Ha pénzt adnak egy akcióra, lopd el a felét!”- motyogja SZIGMA szemlesütve.
- “Szóval?”- teszi fel a kérdést Vitya bácsi felvont szemöldökkel.
- “Jól van, na! Bepróbálkoztam a móka kedvéért, nem jött be. Amúgy se gondoltam komolyan, hogy a legjobb szovjet kémet át tudom verni.”
- “Az usánka egész jó ötlet volt, fiam, büszke vagyok rád! Szóval, akkor hogy is állunk valójában?”
- “Van 2 millánk meg kapunk még 2 óceánparti villát, itt Floridában. Lehetnénk szomszédok.”- mondja SZIGMA, még mindig bölcsen hallgatva a szerény kis sikerdíjról.
- “Szomszédok? Az b@szna be! Amúgy meg, mit kezdjek én egy villával? Megvan itt mindenem.”
- “Magyarázzam? Medencés bulik, fürdőruhás csajok, koktélok. Egész nap ihatja a kedvencét, vodka bögrében, keverve, nem rázva. De felőlem maradhat itt is, ahogy látom, megfelelő kezelést kap.”
- “Ezek ott a CIA-nál nyakig összef@shatták magukat, ha ennyi lóvét hozzád vágtak. De akkor sem teljesen hülyék. Egy ilyen öngyilkos küldetést nyilván csak egy eszelős vállalna be. És ha túl akarod élni az akciót, egy eszelős TERV-re lesz szükség. Merthogy van TERV-ed, ugye?”
- “Hát, ezért jöttem, Vitya bácsi. A CIA infói sz@rt se érnek. A helyszínen kell majd improvizálnom, ami tényleg necces lesz, nem szeretek TERV nélkül dolgozni. Csak egy dolog biztos: ha a flotta elindul, Kalinyingrádban töltik fel a készleteket, mielőtt nekivágnának az óceánnak. Ott tudok majd akciózni, remélhetőleg még a kikötőben. A víz felől lehetetlen lesz a hajókhoz jutni, a fokozott őrség miatt, úgyhogy csak a szárazföld felől mehetek. És ehhez kéne a segítség, Vitya bácsi! Az odajutást és a kimentést kellene leszervezni, magának ez gyerekjáték a régi kapcsolatokkal.”
- “Jól van, fiam, meglátom mit tehetek. Majd beszélek Asimovval, neki mindig fantasztikus ötletei vannak.”
- “Ja, kellene még a régi Sokol rádiója, az adó-vevős, meg ha tudna váltani párezer rubelt, az jó lenne, dollárral mégse császkálhatok arrafelé.”

Az öreg int SZIGMÁ-nak, hogy forduljon el, míg a fotelből felállva rendbeszedi a nadrágját, majd a szekrényhez sétál. A felső polcról leszedi a rádiót és az alsó lapot eltávolítva kivesz egy cipősdobozt.
- “Itt a rádió, elemet vegyél bele! A vészfrekid még mindig a 222 kiloHertz? Majd figyelek! Nesze, itt van 10.000 rubel! Ennyivel bármit el tudsz intézni.”
- “Köszi! Jut eszembe, Langley-ben lefotóztam minden titkos iratot, amit találtam. Ha Moszkvából nyaggatják, hogy csak a csajokat hajtja munka helyett, adjon nekik egyet.”- nyújt át egy maréknyi mikrofilmet SZIGMA.
- “Ezt az aktát viszont úgy ahogy volt elloptam. Benne vannak Kennedy elnök jövő novemberi dallasi útjának útvonaltervei és egy Lee Harvey Osvald nevű tag aktája. Nem tudtam rájönni, hogy mi az összefüggés, talán majd Vitya bácsi.”
- “Ezt majd Ruby elintézi! Mi most koncentráljunk a TERV-re, különben nem érjük meg az idei novembert sem. Papírokat tudsz intézni?”
- “Van emberem.”- bólint SZIGMA.
- “Jó. Hol talállak majd meg?”
- “Idejövet pár utcányira láttam néhány klubot, ott tuti lesz kiadó szoba is.”
- “Ott, ahol azok a kócos csajok vannak?”
- “Az a “Hajlakktalan-szálló”, az nagyon lepukkantnak nézett ki. Feljebb van egy magyar sztriptízbár, a “Há’Turul”, inkább ott szállok meg.”
- “Az jó hely…úgy hallottam.”
- “Úgy hallotta…na persze. Leléptem, majd csörögjön rám! Köszi!”- mondja SZIGMA és a rádiót meg a rubelt az egyik táskába dobva a távozás mezejére lép.
- “Kifelé menet szólj Jessicának, hogy készen állok!”
- “De Vitya bácsi! Az akció!!!!”
- “Fiam, előbb befejezném az akciómat, amit olyan otrombán félbeszakítottál. A Te akciód várhat még 10 percet, nem?”
SZIGMA morogva kisétál az ajtón és a kijárat felé indul. A folyosón az ismerősen ringó hátsó után szól:
- “Jessica, drága! Rá kellene nézni Johnny bácsira! Készen áll, hogy folytassák a kezelést! Köszi!”
Ezután hősünk elindult, hogy kiderítse, miért is kapta ezt a furcsa nevet a “Há’Turul” sztriptízbár.